Dokumentumok

A 101. gyalogezred az 1915. évi húsvéti csatában

"Ivanow az általános hadihelyzet alapján Mezőlaborc felől Homonna irányában akart arcvonalunkba széles rést ütni, hogy ezen át Budapest felé nyerjen utat. A mondott irányban a legkeskenyebb a Kárpátok koszorúja. Az ekkor már haldokló Przemysl az oroszok hátában elhanyagolható tényezőt jelentett. Az orosz hadmüveietet elősegítette még az is, hogy az időjárási viszonyok az előnyomulást korántsem gátolták annyira, mint két hónappal ezelőtt a mi felmentő kísérletünket. "
 
Forrás: Magyar Katonai Szemle, 1931 (1. évfolyam, 4. negyedév)

A Cs. és K. 101. gyalogezred emlékérme

"1908. május 27-én ünnepelte a 101. Cs. és Kir. gyalogezred fennállásának 25. évfordulóját. Az ünnepség kiterjedt minden zászlóalj állomáshelyére is. A zászlóanya ez alkalomra 4000 koronás alapítványt tett. Ennek kamataiból - minden évben - az ezred három legjobb altisztjét kívánta megjutalmazni. Félje pedig a tiszti étkezde részére hat darab ezüst gyümölcs- és virágtartót ajándé
kozott. A neves évfordulóra jubileumi emlékérmet veretett az ezredparancs- nokság s azt a tisztikar megkapta. Az ezred részt vett az első világháborúban és mindenütt kitűnt hősiességével és bátorságával. A véres háborúban a 101. ezredből mintegy 106 tiszt és 4443 legénységi állományú katona halt hősi halált. Ez az ezred 1918. november 16- án érkezett vissza a frontról Békéscsabára, majd ezt követően feloszlatták. Az ezred zászló e összeomlás után bekerült a budapesti Hadimúzeumba."
 
Forrás: Az Érem, 1996 (52. évfolyam) 1. szám

A Magyar Tanácsköztársaság hadügyi szervezete és pecsétjei

"Odaérkezésünket követő napon ezredünk a helyőrség gyakorlóterére vonult, ahol ezredparancsot olvastak fel, amelyben illetékes elöljáróink bejelentették, hogy dandárcsoport alakul, amelynek gerince a 3l-es vörös gyalogezred, s a csoporthoz a 23., a 33., a 46. és a 101-es ezredek kijelölt egységei tartoznak tüzérséggel, trénnel, egészségügyi és híradó szakaszokkal. 
A dandárcsoport parancsnoka Pogány Kálmán lett. Az ezredparancs megemlékezett az eddig elért harci sikereinkről is, kiemelve a hernádkéresi, a gönczruszkai, valamint az abaújvári ütközeteket — és az azokban részt vett alakulatok minden katonáját és parancsnokát dicséretben részesítette. Tartalmazta továbbá a parancs a parancsnoki karban bekövetekezett személyi változásokat, áthelyezéseket és előléptetéseket, köztük zászlóaljparancsnokká való kinevezésemet is. A hadosztály Popov-zászlóaljának megszüntetésiével annak személyi állományából a lecsökkent létszámú zászlóaljakat töltötték fel. Méltatta a parancsnok Popov Pál kimagasló érdemeit és őt első, míg Sodró Józsefet az ezred-, illetve a dandárcsoport másod segédtisztjének nevezte ki. Végül kihirdették, hogy előreláthatóan 10-én Kun Béla elvtárs — Garbai Sándor és Böhm Vilmos elvtársak kíséretében Kassára érkezik. Nagygyűlés lesz a Dóm téren, ahol a városban állomásozó zászlóaljak is részt vesznek."
 
Forrás: Hadtörténelmi Közlemények, 16. évfolyam, Budapest, 1969, 4. szám

A volt 101. gyalogezred bajtársi szövetsége

"Békés, Csanád, Csongrád vármegyék katonái a verhetetlen 101-ik gyalogezred augusztus 2-án a dicsőséges komarestie-stobodziei csata évfordulóján bajtársi összejövetel határozata szerint a volt 101-es gyalogezred elhatározta, hogy megalakítja német mintára az úgynevezett bajtársi szövetséget, amelyben a régi ezred kötelékébe tartozó tiszti és legénységi állomány szerves összhangzásban mindig és mindenkor készen lesz arra, hogy a magyar haza és a magyar nemzet érdekében, ha kell tettel is készen álljon."
 
 
Forrás: Szózat, 1922-08-04 / 177. szám

 

A magyar gyalogság

"Ennek folyamán, 1916 május 31-én, a cs. és kir. békéscsabai 101. gyalogezred I. és III. zászlóalja aratott fényes győzelmet, amennyiben az olasz 1. és 2. gárdaezred állásai ellen támadott és az t.-lenség makacs és vitéz ellenállása ellenére rohammal elfoglalta a Monte Belmonte-t."
 
Forrás: Doromby József – Reé László: A magyar gyalogság. A magyar gyalogos katona története, Budapest, 1939
 

 

A békéscsabai vörös hadosztály születése 1919-ben

"A viharsarkiak a békéscsabai 101. (arad—békési) és a szegedi 46. (csongrád—Csanádi) gyalogezredek maradványaiból álló 23. gyaloghadosztály keretében, hozzávetőleg 6 századnyi erővel, a Fekete- és a Fehér-Körös, valamint a Maros völgyében mintegy 180—200 km hosszúságú szakaszt tartottak, amely Szegedtől Makón, Aradon, Nagyhalmágyon, Belényesen át vezetett."
 
Forrás: Tiszatáj, 1968 május

 

A volt cs. és k. 101. gyalogezred ünnepe

"Megható jelenet volt, ahogy ezt a zászlót a békéscsabai honvédezred díszszázada s a 101-esek egy nagyobb osztaga fogadták. A zászlóstiszt, budapesti iskolaigazgató, a 101-esek régi, sárgahajtókás főhadnagyi egyenruhájában, csákóval fején, kivont karddal kísérte a zászlót, melyet egy ugyancsak régi díszruhába öltözött 101-es őrmester tartott. 
Az ünnepélyen megjelent szentkereszthegyi Kratochwil Károly nyug. altábornagy, a 4. honvéd gyalogezred volt parancsnoka is, aki koszorút tett le a 101-esek emlékoszlopára e szavakkal: A testvérezred, a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred tisztikara és legénysége nevében hajtom meg csatavert zászlónkat a dicső és hős 101-es baka előtt."
 
Forrás: Kratochwil Károly: A volt m. kir. nagyváradi 4. honvéd gyalogezred és népfelkelő alakulatai bajtársi szövetségének értesítője, Budapest, 1933

 

 

Galli Károly: Az I. világáború forgatagában

"Galli Károly memoárjával egy, az első világháborúban a 101-es gyalogezredben küzdő békéscsabai ügyvéd visszaemlékezéseit tartja kezében az olvasó. Hadkötelesként még az I. világháború előtt megismerkedett a Monarchia hadseregével, katonai pályafutását ezredének 1934-ben megjelent emlékalbuma foglalja össze."
 
Forrás: Galli Károly: Az I. világáború forgatagában - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 6.

 

Szádeczky Károly első világháborús naplója. Egy miskolci honvéd visszaemlékezései

"A keleti frontra 17 éves fiatalkorú önkéntesként került, ahol a 34-es gyalogezredbe sorozták be. Itt azonban nem sok időt tölt- hetett el, mert szülői engedélye nem lévén, hazaküldték. Néhány hét elteltével azonban újra jelentkezett, és megint az orosz fronton volt, ahol a közös 34-es gyalogezredtől átkerült a közös 101-es gyalogezred kötelékébe."
 
Forrás: Bodnár Tamás: Szádeczky Károly első világháborús naplója. Egy miskolci honvéd visszaemlékezései

 

József főherceg a 101-ekről

"Az ellenséges első állás át van törve. Gyenge ellenséges',lövegtüz, mely lassan elhal. 101-eseim soha nem látott lendülettel rontottak neki az ellenséges vonalaknak s rövid, de elkeseredett kézitusában tépték azokat szét. Vastag ékké tömörült a támadókegetrázóan lelkes tömege és az érintetlen ezredek a rést széjjelfeszitik."
 
Forrás: Békésmegyei közlöny (53. évfolyam) 1926-04-07 / 77. szám

 

A 101-esek

"1883-ban megszületik a császári és királyi 101. békéscsabai gyalogezred a nagyváradi 37-es, a debreceni 39-es, a szegedi 46-os, és a szolnoki 68-as gyalogezred egy-egy zászlóaljából."

Forrás: Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42
 

101. közös gyalogezred

"A temesvári hadtest körzetébe tartozó csapat a békéscsabai kiegészítő területről, az egész Békés megyéből, Csanád megye két járásából és részben Csongrád megyéből, Szentes városból és a Mindszenti járásból nyerte kiegészítését. A születési, illetve megke- resztelési helyéből adódó községi illetősége folytán Vásárhelyről is igen sok katona, főként az Orosháza alá benyúló pusztai részről bevonultak, mint 101-es gyalogosok ment el a háborúba."
 
Forrás: Makó Imre: Életünket és vérünket! Az első világháború hódmezővásárhelyi áldozatai
A teljes cikk megtalálható itt: 
 

A katonaság elvonulása

"Legkedveltebb volt azonban, mindannak dacára, hogy egyiknek sem lehetett panasza, a két magyar ezred: a 101. és a 29., ezek közül is a 101, amely a városhoz közel eső vizslahidi sátortáborban volt elhelyezve, mig a másik a várostól kissé távol eső nekeresdi major fölött táborozott."

 

Forrás: Zalamegye, 1893-09-17 / 38. szám
 

Magyarok dícsérete

"...Barbini Sándor cs. és kir. vezérőrnagy a lengyelországi harctérről megbetegedetten hazaérkezett Nagyváradra, s a harcokban szerzett tapasztalatairól beszélvén, nem győzé kiemelni a magyar katonák, különösen az aradi33., a váradi 37-es, úgy a 93. és 101. ezredek legénységét..."

Forrás: Lehoczky Tivadar: Világháborúnk I.-II.
A teljes rész megtalálható itt: https://mek.oszk.hu/17900/17914/pdf/17914_1.pdf