Ezredtörténet

A 101-es Császári és Királyi Gyalogezred a háború előtt

Az 1882. év folyamán Ferenc József elrendelte, hogy az eddigi 80 gyalogezredet számláló gyalogság 102 gyalogezredre egészüljön ki. Az eddig öt zászlóaljból álló gyalogezredek ötödik zászlóaljából alakultak az új gyalogezredek. A nagyváradi 37., a debreceni 39., a szegedi 46. és a szolnoki 68. gyalogezred ötödik zászlóaljából alakult meg a Császári és Királyi 101-es gyalogezred.

Az ezred legénységét Békés, Csanád vármegyékből és Csongrád vármegye Mindszenti járásból, Szentes városából sorozták be. Kabátjukon sárga parolit viselt az ezred, ezért nevezték "sárgarigó regimentnek". A legelső ezredparancsnok Ogrodovicz Ödön ezredes volt. Az ezredtörzs, a II. és IV. zászlóalj Nagyváradra került, a III. zászlóaljnak Békéscsabán volt az első állomáshelye.

Békéscsabán 1894-ig, amíg megépült a laktanya magán házakban lakott a zászlóalj. Az I. zászlóalj, amely Bosznia-Hercegovinában állomásozott ott is maradt 1885-ig. 1888-ban Zágrábba vezényelték az ezredet. A város lakosága eleinte idegenkedve fogadta a 101-eseket, ugyanis eddig még nem állomásozott magyar ezred Zágrábban. Az ellenszenv hamar elmúlt, mert a katonák fegyelmezetten, barátságosan viselkedtek a helyiekkel. Különösen az ezredzenekar volt népszerű a lakosság körében. Már az első télen az ezred és a horvát bán által rendezett hivatalos bál is hamar javított a helyzeten.

Az ezred napjai főleg gyakorlatozással teltek. Részt vett több hadgyakorlaton, amelyek közül az 1893-as nyugatmagyarországi királygyakorlat volt a legjelentősebb. Európában is a legnagyobbnak számított. Négy hadtest, hét huszárezred és honvédcsapatok vettek benne részt. A főhadiszállás Kőszegen állomásozott, ahol Ferenc József és II. Vilmos német császár is tartózkodott. Az ezred Zágrábból gyalogmenetben érkezett Zalaegerszegre. A három napos zárógyakorlat első napján az ezred díszmenetben vonult el Ferenc József és a német császár előtt. A gyakorlat után a csapatokat vasúton szállították vissza állomáshelyükre. 1893. augusztus 12-én ünnepelte az ezred új zászlajának felszentelését. A zágrábi tartózkodás alatt cserélték le a régi egylövetű Werndl-féle puskákat az új Mannlicher-féle ötlövetű ismétlő puskára, valamint a fehér díszkabátot felváltotta a sötétkék színű. Az ezred 1897-ig maradt Zágrábban, ezután áthelyezték. Amilyen hűvösséggel, bizalmatlansággal fogadta Zágráb lakossága a 101-eseket kilenc évvel azelőtt olyan sajnálattal látta távozni az ezredet.

Az új állomáshely a bánáti Fehértemplom lett, ahová az I., III., IV. zászlóalj került. A II. zászlóaljat Békéscsabára helyezték át. Folytatódtak a hadgyakorlatok. 1898-ban királyi gyakorlat alkalmából a Buziás vidékén a 101-esek egyik rohamát Ferenc József is megtekintette. A 101-esek maradandó emléket is hagytak Fehértemplomban. A városhoz közeli Nera folyó vize minden esztendőben elsodorta a felette átívelő hidat. 1901-ben Rainer főhadnagy vezetésével egy olyan hidat építettek a katonák, amely még a világháborút is túlélte. Közben az I. zászlóaljat a dalmáciai Bocche di Cattaroba vezényelték. Az alföldi bakáknak újdonság volt a vidék, mint a 7-800 méteres kopár hegyek, mint a tenger. A legénység nagyon jól érezte magát ott a monarchia legdélebb csücskében. A zászlóalj a haditengerészeti egységekkel karöltve végezte a hadgyakorlatokat, ami ritkaságszámba ment az osztrák-magyar hadseregben.

Fehértemplomi tartózkodás után az I., II., IV. zászlóalj Bécsbe lett vezényelve. A III. zászlóalj Békéscsabán állomásozott. Az ezred őrszolgálatokat adott, amelynek az un. „udvarlaki főőrség" volt a csúcspontja a királyi várban. Ferenc József rendszerint ablakából végignézte az őrségelosztást. Egyszer, amikor a 101-esek voltak őrségben Ferenc József leküldte egyik tisztjét és tudomásukra adta, hogy az őrség "kinézésével és fellépésével" nagyon meg volt elégedve. A császári udvarban sok parádét tartottak, amelyeken a 101-eseknek is ki kellet vonulniuk. Ferenc József 60. uralkodói jubileumára Európa majdnem minden uralkodója tiszteletét tette. Nagy díszfelvonulásokat tartottak, amelyekhez az ezred két díszszázadot adott, ami 24 tiszti és 3 legénységi kitüntetést eredményezett. Bécsben nem csak parádézott az ezred, hanem gyakorlatozott is.

Tavasszal, vagy nyáron a Bruck-Királyhidai táborba került az ezred, ahol reggeltől estig folyt a gyakorlat. Ott bonyolították le a harcszerű lőgyakorlatokat. Egy ezredparancsnoki tájékoztató tanfolyam részvevőinek be akarták mutatni, hogy milyen lő- eredményt érhet el egy csapat hosszú menetelés után, ennek bemutatására a 101-eseket választották ki. A 4. századot jelölték ki a feladat végrehajtására. Gyengélkedő nélkül a 45 kilómétert 11 óra alatt tette meg a század és ezután azonnal a 30 fokos hőségben lőgyakorlatra ment és lövészetben csak 0,2%-kal kevesebb találatot ért el, mint a pihent lőiskolai század. Megmutatták, hogy jó vezetés mellett, nagy fizikai teljesítmény után a nagy meleg ellenére is biztosan használják puskájukat. A 101-esek teljesítményéről a katonai folyóirat is beszámolt. A hadgyakorlatok alkalmával sok szép vidéken tartózkodtak az alföldi katonák. Gyakorlatoztak a Duna és Traisen folyó környékén, Alsó-Ausztria és Morvaország határán, erdős vidéken és a magyar határ közelében. 1909-ben a hadsereg, így a 101-esek is új csukaszürke egyenruhát kapott. A bécsi tartózkodás idején sok katonának lejárt a szolgálati ideje, ezért az ezred állományát újoncokkal töltötték fel és megkezdődött ezek kiképzése. Az ezredet is felszerelték géppuskákkal, így elkezdődött a géppuskásosztagok felállítása, kiképzése. Kitüntetésszámba ment az oda való bekerülés, az ezred elitjét képezték.

1908-ban az ezredet át kellett volna vezényelni Bécsből, mert a magyar alakulatok rendszerint négy évig maradtak, de Ferenc József kívánságára még két évig maradniuk kellett, csak 1910-ben hagyta el az ezred a bécsi kaszárnyákat. Március 4-én érkezett az ezred I. és IV. zászlóalja Nagyváradra. A III. zászlóalj Békéscsabán nyert elhelyezést. A II. zászlóalj kivált az ezred kötelékéből és a hercegovinai Trebinje városa lett az állomáshelye, és ettől kezdve csak az állományvezetés, utánpótlás terén tartott kapcsolatot az ezreddel, többé nem működött azzal együtt, de mindvégig 101-es maradt. A Nagyváradra érkező 101-eseket a város polgármestere szép szavakkal üdvözölte. A tisztikar hamar megtalálta a helyét a város társadalmi életében. Az ezred zenekara a Szigligeti színházban naponta fellépet. Katonai szempontból megfelelő állomás volt, sík területek, dombos vidékek, amelyek alkalmasak voltak a harcászati és a lőgyakorlatokra.

1912-ben az ezred nagy királygyakorlaton vett részt a Mezőhegyes, Makó közötti szakaszon. A háborúszerű befejező gyakorlatokat megtekintette Ferenc Ferdinánd trónörökös. A hadgyakorlaton alkalmazta először a hadsereg a repülőgépeket. A háború előtti évekre esik a katonai sport felkarolása. Egy hadtesti tiszti csapatverseny és egy nagy távgyalogló legénységi verseny volt annak kezdete. 1914 tavaszán megrendezett gyaloglóversenyen a 101-es legénység Gyuláról Magyváradig 10 óra tette meg a 62 kilóméteres utat. Nagyváradra beérkezve feszes díszmenetben léptek el a az egybegyűlt elöljárók előtt. Az egyik bakának odaszólt a hadosztályparancsnok felesége:
- Ugye fiam, most nem volna kedve csárdást táncolni?
- Dehogynem kegyelmes asszony! - mondta a baka és az ezredzene csárdás ütemére táncolni kezdett.
Ekkor már 1914-et írtak és pár hónap múlva indultak a 101-esek a Nagy Háborúba.

Források:

  • 101-es zászlók alatt: A Békéscsabai császári és Királyi 101. Gyalogezred Emlékalbuma. Szerk.: Makkay Machalek Pál. Budapest : Machalek P., 1934
  • A gyalogsági laktanya III. – Gyalogsági laktanyából gimnázium. In: Csabai házak blog